2010. január 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
+m%C3%A1solata.jpg)
Az elmélet szerintem nagy valószínűséggel igaz ,de kíváncsi volnék a gyógyszergyártó cégek gazdasági szakembereinek hivatalos és nem hivatalos véleményére.
J Gy J
J Gy J
Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos"asztma gént".
A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv remodellingnek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges (reverzíbilis) hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgök, különböző hatásokra például: allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.
Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgök falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.